Öncenzúra Blog

A facebook elindította gifts szolgáltatását, amivel a közösségi oldalon keresztül küldhetünk ismerőseinknek személyre szabott ajándékokat. A dolognak rengeteg előnye van: mivel a facebook sok mindent tud ismerősünk életéről és érdeklődéséről, maga ajánlhat ajándékokat, illetve ismerősünk is megadhat magáról ezt azt, ruhaméretet, színt, hogy még véletlenül se érje csalódás s a legtökéletesebb ajándékot kapja kézhez és ki tudja idővel még milyen további fejlesztések kerülnek majd bele. Noha a facebook esetében a inkább tőzsdei gyengélkedés kiváltotta üzletpolitikai kényszerűség vezetett az alkalmazás elindításához, semmint feltételen fogyasztói igény, az ötlet nem példa nélküli. Korábban is létezett már itt is más oldalakon is más formában, gondoljunk csak a házaspárokra akik online közzétesznek egy listát arról, hogy mit kérnek nászajándékba, a násznép pedig pipálgathat.Az új alkalmazásról szóló cikkek egyöntetűen elismerően fogalmaznak, mondván: "milyen jó, hogy így elkerülhetjük a vásárlás kényelmetlenségét és annak kockázatát, hogy nem megfelelő (vagy csak nem megfelelő méretű, színű stb.) ajándékot veszünk, sőt az átadás viszontagságaival sem kell bajlódnunk". Azt hiszem ez sokat elárul arról, hogyan állunk az ajándékozáshoz általában: egy probléma, amit most egy alkalmazás végre megold nekünk, nem foglalkozva azzal , hogy térben és időben teljesen szétválasztjuk az ajándékozót és ajándékozottat, megszüntetve ezzel a lehetőségét is annak, hogy valamilyen spontán - érzékszerveinkkel nem megragadható - érzelmi kölcsönhatás menjen végbe közöttük, ami az ajándékozás eredeti szándéka lenne. Talán nem lenne ilyen patologikusan rossz az ajándékozási kultúránk, ha megértenénk, mi is ennek az aktusnak az üzenete. Az ajándék adásának ugyanis mindig van egy üzenete, mégpedig az, hogy "te fontos vagy a számomra". Ez pedig szoros összefüggésben van azzal, hogy mennyire ismerlek, ettől függ az ajándék személyességének a mértéke is. Nem mindenki egyformán fontos, nem is kell mindenkinek egyformán személyes ajándékot venni. Az hogy ezt nem tudatosítjuk, sokaknak frusztrációt okoz. Pedig az, hogy egyesekkel lazább, ritkább a kapcsolatunk teljesen természetes. Az ilyen embereknek úgy helyes, ha kevésbé személyes dologgal kedveskedünk, nem kell megjátszani az ellenkezőjét. Viszont, ha valakit igazán közelről ismerek, annak tudom milyen ruha tetszik, azt is milyen színű és hogy mi az illetővmi a mérete. Vagy tudom, hogy egyáltalán nem szeret ruhát kapni ajándékba. De az ajándékozás, mint aktus az egyik legszemélyesebb dolog (kéne legyen) és nem a virtuális térben van a helye.